Nothing is what it seems
-
Semmi sem az, aminek látszik

Chapter One

In 1973, a milk truck is advancing in the dark.

"How much longer is it to the meeting?"

"They are going to stand right at the next village on a dirt road."

"Can I go back to sleep?"

"It's not worth it. Look, we are almost there. Only four kilometres."

"I see."

"Look, here’s the place where we need to detour."

"The only thing good about this is that we will get a cut from the delivery. I would leave the whole thing otherwise. At least our papers were OK!"

"Don't be grouchy, I have to drive this heap and not you. Whoever heard of somebody stealing kerosene with a milk truck. At last I see their headlights. They are standing at the place we agreed."

The truck pulls over to the side of the road. The driver and his partner step out.

"Good morning, Gents!"

"Same to you!"

"Is everything alright? Like we agreed?"

"Yes, the money is on the back seat of the car in a bag. You can tell  the Jackal that he made a good deal. One of you may of course stay here."

As the partner of the driver got in to count the money, a police car appeared out as if from nowhere behind the other waiting vehicle. Four officers got out with loaded guns.

"Hands Up! People's Police! Drop your weapons and put your hands on the back of your heads!"

"How did they get here, somebody must have tipped them off."

"'What are you delivering?"

"Milk!"

"Sure, and it’s worth so much that you need so many people? Well, everybody to the police car!"
Meanwhile the driver's partner kept his head down on the back seat. His only hope for escape was the darkness. A fight broke out and the others were shot by the police. He crept out to the side of the road and then started to run. The others noticed and went after him.

"Hans, get him!"

"The bastard can't escape!"

"How could he manage to hide?"

"He was lucky, we couldn't come sooner or later."

"The problem is that it’s not light yet and he ran too fast into the thicket."

"You would do the same, if you were running for your life."

"We will get him; he can only hide for a while."

"And the money exchange?"

"So far we managed to get the truck."

"We only gave ourselves extra work!"

"When we have finished with the crime scene, call the others!"

The smuggler managed to shake off his pursuers and got to a cottage where the cellar door was open. He jumped in and hid the dough hurriedly. He went just as fast as he came. After a while more policemen arrived at the scene of the massacre. Steiner wasn't really happy about the shooting out in the country. He could not imagine in advance what the assignment would be and what scene would greet him at the place he was ordered out to. It scared him that it was all happening next to the village where his widowed father lived.

"Good morning everybody!"

"Hey, Steiner, what do you think about a milk truck standing empty at the edge of the road and everything around it  reeking of kerosene?"

"Is there nothing else for us to go on?"

"Well, not much, the corpses have no identification and we haven't found anything else at the scene."

"Are you thinking about organised crime?"

"Yes, though I think it is hard to carry out such an operation if you don't have an accomplice."

"And how did it end up this?"

"The suspects put up a fight."

"Judging the position of the cars, this wasn't a convoy. Was there money to be exchanged?"

"We haven't found any."

"Did anyone escape?"

"There could have been more people, but it was too dark to be sure."

"Are there any other witnesses?"

"Only my colleagues."

"OK, so let's take then their statements about what happened and we’ll need proper forensics carried out! We will listen to the story of the colleagues, too, when we are in."

"Sure, after that what do you say to a good coffee?"

"Yes, but let's visit my father on the way. I haven’t seen him in a long time. He lives nearby and there is no better coffee than his."

End of chapter one

Első fejezet

1973-ban egy tejeskocsi halad egy sötét földúton.

- Mennyi idő még odaérni a találkozóig?

- A következő falunál fognak állni egy mellékúton.

- Visszaalhatok még?

- Már nem érdemes. Nézd, már majdnem ott vagyunk, már csak négy kilométer.

- Értem.

- Itt kell lefordulnunk.

- Az egészben az egyetlen jó dolog, hogy kapunk részesedést a fuvarból. Egyébként hagynám az egészet. Legalább az irataink rendben voltak.

- Ne légy finnyás, nekem kell vezetnem ezt a tragacsot nem neked! Ki hallott már arról, hogyvalaki tejeskocsival kerozint lopjon?! Végre látom a reflektoraikat! Ott állnak, ahogy megbeszéltük.

A teherautó lehúzódik az út szélére. A sofőr és társa kiszállnak.

- Jó reggelt Uraim!

- Magának is!

- Minden rendben van? Ahogy megbeszéltük?

- Igen, a pénz a kocsi hátsó ülésén van a táskában. Meg lehet mondani a Sakálnak, hogy jó üzletet kötött. Az egyikőjük nyugodtan várhat itt. Amint a sofőr társa beszállt, hogy átszámolja a pénzt, szinte a semmiből egy rendőrautó tört elő a várakozó autó mögül. Négy rendőr szállt ki belőle, csőre töltött fegyverekkel.

- Kezeket fel Népi Rendőrség! Fegyvereket eldobni és kezeket a tarkóra!

- Hogyan kerültek ezek ide, csak úgy lehet, hogy valaki beköpött bennünket.

- Mit szállítanak?

- Tejet.

- Ilyen sokat ér, hogy ennyi ember kell hozzá? Na mindenki álljon a rendőrautóhoz!

A teherautó sofőrjének társa lelapult közben a hátsó ülésen, egyetlen reménye a menekülésre a sötétség. Dulakodás tört ki, a többieket mind lelőtték a rendőrök. Ő az út széle felé kikúszott az autóból, majd futásnak eredt. A többiek észre vették és a nyomába eredtek.

- Hans, kapd el!

- Nem szökhet meg a nyavalyás!

- Hogyan sikerült ennek elbújnia?

- Mázlija volt, nem jöhettünk volna sem előbb, sem később.

- Az a baj, hogy éppen hajnalodik és túl gyorsan futott be a bozótba.

- Te is azt tennéd, ha az életedért futnál.

- Majd sikerülni fog elkapni később, csak ideiglenesen bújhat el.

- És a pénzátadás?

- Egyelőre az jó, hogy megvan a teherautó.

- Csak magunknak adtunk plusz munkát!

- Ha végeztünk a helyszínnel, hívd a többieket.

A csempésznek sikerült leráznia üldözőit és egy falusi házhoz érnie, amelynek éppen nyitva volt a pinceajtaja. Beugrott majd sietve elrejtette a dohányt néhány nagyobb holmi alá. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan is távozott. Kicsit később több más rendőr is érkezett a mészárlás helyszínére. Steiner nem túlzottan örült annak, hogy vidéken történt a lövöldözés. El sem tudta képzelni, hogy milyen eset kinyomozásával bízták meg és, hogy milyen látvány fogadja majd azon a helyen, ahova kivezényelték. Ijesztően hatott rá, hogy pont amellett a falu mellett történt az eset, ahol az megözvegyült apja lakik.

- Jó reggelt Mindenkinek!

- Te Steiner, milyen szerinted egy olyan tejeskocsi, ami teljesen üresen áll egy út szélén és körülötte kerozintól bűzlik minden?

- Semmi más nincs, amin elindulhatunk?

- Hát nem sok, a hulláknak nincsenek papírjaik és a helyszínen semmi mást nem találtunk.

- Szervezett bűnözésre gondolsz?

- Igen bár sejtésem szerint igen nehéz kivitelezni egy ilyen dolgot, hacsak nincs egy segítő.

- És hogyan fajult eddig a dolog?

- Ellenálltak a gyanúsítottak.

-A kocsik helyzete szerint ez nem konvoj volt. Volt átadási pénz?

- Nem találtunk.

- Nem szökött meg senki?

- Még lehetett több ember is, de még sötét volt megállapítani.

- Más tanú nincs?

- Csak a kollégák.

- Vegyünk akkor fel jegyzőkönyvet a történtekről és legyen meg a rendes helyszínelés. A kollégák történetét még bent is végighallgatjuk majd.

- Persze, utána van kedved meginni egy jó kávét?

- Igen, de menjünk be útközben apámhoz. Régen láttam már, a közelben lakik és az ő kávéjánál úgy sincs jobb!

Vége az első fejezetnek